- νόσος
- νόσος, [dialect] Ep. and [dialect] Ion. (not [dialect] Dor., cf. Berl.Sitzb.1927.156 ([place name] Cyrene)) [full] νοῦσος, ἡ,A sickness, disease, plague, νοῦσον ἀνὰ στρατὸν ὦρσε κακήν (sc. Apollo),
ὀλέκοντο δὲ λαοί Il.1.10
;νοῦσόν γ' οὔ πως ἔστι Διὸς μεγάλου ἀλέασθαι Od.9.411
;δολιχὴ ν. 11.172
;νοῦσοι ἀργαλέαι Hes. Op.92
:— Phrases:ἐς ν. πεσεῖν A.Pr.473
;ἐς ν. ἐμπίπτειν Antipho 1.20
;νόσον ἐμπεπτωκέναι τοῖς κτήνεσιν X.Cyr.8.3.41
;μοι ν. ἐπήλυθεν Od.11.200
;νόσῳ ληφθέντι S.Tr.445
; κάμνειν νόσον, ὑπὸ νόσου, v. κάμνω; ἀσθενεῖν ταύτην τὴν νόσον Isoc.19.24;ἐκ τῆς νούσου ἀνέστη Hdt.1.22
; θήλεα ν. ib.105, cf. Hdn.4.12.2; ἱερὰ νόσος, v. ἱερός IV. 8: ν. defined, Gal.7.43.II generally, distress, anguish, Hes.Th.527, S.OC544 (lyr.), etc.2 disease of mind, esp. caused by madness, passion, vice, etc.,ν. φρενῶν A.Pers.750
(troch.); θεία ν., i.e. madness, S.Aj.185 (lyr.); μανιάσιν ν. ib.59; λυσσώδη ν. ib.452; of love, Id.Tr.491;Ἀφροδίτας ν. E.Hipp.767
(lyr.);ἀκόλαστον ἔσχε γλῶσσαν, αἰσχίστην ν. Id.Or.10
;τῆς μεγίστης ν., ἀνοίας Pl.Lg.691d
; ν. καὶ στάσιν οὐ ταὐτὸν νενόμικας; Id.Sph.228a.3 plague, bane, mischief, e.g. a whirlwind isθεία ν. S.Ant.421
, cf. 1141 (lyr.); of the trident of Poseidon, A.Pr.924 (s.v.l.); πεντεσύριγγος ν., of the pillory, Polyeuct. ap. Arist. Rh.1411a23;κτείνειν τινὰ ὡς νόσον πόλεως Pl.Prt.322d
.
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό). 2014.